2013. február 24., vasárnap

7. rész: A feladat


Reggel nem akartam felkelni, inkább aludtam volna délig. Az ébresztőt is kinyomtam, semmi sem érdekelt. Végül apu jött be a szobába felébreszteni.
-Lizzie ébredj fel! El fogsz késni!-miközben ezeket mondogatta kihúzta a sötétítő függönyt a Nap pedig szinte tűzött. Ahhoz képest, hogy ősz van mindig meg kell állapítanom, hogy nagyon nyárias idő van. Nagy nehezen kikászálódtam az ágyból és felöltöztem. Éppen hogy megmostam a fogam a telefonom elkezdett csörögni. Valahogy éreztem, hogy Elizabeth lesz az.
-Sziaaaaa!-üvöltött bele a telefonba.
-Jó reggelt El! De miért ordítasz?-kérdeztem.
-Jaa, csak kihangosítottam a telefont és azt hittem, hogy nem fogsz rendesen hallani.-vette vissza a hangját.-Körülbelül öt perc és ott vagyok. Rendben?
-Persze, persze. Sietek, csáó.-köszöntem el. Ettem még pár falatot, elkészítettem a hajam és már indultam is ki a házból, El abban a pillanatban érkezett meg. Lassan sétáltunk a suli felé. A cukrászdában vettünk egy-egy muffint reggelinek. A tegnapi naphoz képest ma hamar beértünk a suliba. Biosszal kezdtünk. Órán elég sokszor elbambultam, valahogy nem kötött le a véráramlás. A nyitott szemmel való alvásomat a csengő szakította félbe. Második óra tesi, siettünk az öltözőbe, hogy legyen még helyünk. Gyorsan átöltöztem és már kezdődött is az óra. Jóformán csak kötélmászás és erősítés volt. A napom ilyen unalmasan telt, Scott még csak hozzám sem szólt. Már indultunk volna haza amikor az igazgatóhelyettes megállított minket, pontosabban Elizabeth-et.
-Tudom, hogy kicsit későn szólok de egy kis segítségre lenne szükségem. Két hét múlva hétfőn egy bált rendezünk az iskolánkban és azt is tudom, hogy te, Elizabeth nagyon ügyes vagy ha kreativitásról van szó. Szóval arról lenne szó, hogy csak színes borítékokat kéne készítened különböző mintákkal, ezek lennének a meghívók az angol testvériskolánk diákjainak.-hadarta a tanár.
-És mennyit kéne készítenem?-kérdezte El.
-Jelenleg 160 darabot. Ehhez még hozzá jön néhány mert még nem mindenki jelentkezett, hogy szeretne cserediákot. Jövő hét keddre már biztosan eldől, hogy pontosan mennyi is kell.-mondta, mi meg csak ámultunk, hogy mennyi kell. Kezünkbe nyomott egy mintaborítékot és otthagyott minket.
-Több mint 160 darab?! Normális ez a nő? Hogy készítsek ennyit, mikor mellette tanulnom is kéne meg a rajzpályázatra is készítenem kell a képeket? Tuti, hogy egyedül nem leszek vele készen....
-Nyugi, ha szeretnéd akkor segítek Neked! Elvégre legjobb barátnők vagyunk, vagy nem?-simítottam meg a vállát.
-Tényleg segítenél?? Köszönőőm!-ugrott a nyakamba. Hazafelé vettünk két vattacukrot. Mire hazaértünk tetőtől talpig ragacsosak voltunk, de hátha mi így eszünk?:) Gyorsan letusoltunk otthon és már indultunk is a táncra. Nagyon élveztem mert most teljesen új lépéseket vettünk. Óra végén átöltöztünk de közben vízzel locsoltuk egymást úgyhogy negyed óra múlva még mindig az öltözőben baromkodtunk. Egy lány (ő is velünk jár táncra) éppen ment volna ki az öltözőből amikor elcsúszott. Elizabethel rohantunk őt felsegíteni.
-Ugye nem esett bajod? Nem fáj semmid?-bombáztuk a kérdéseinkkel.
-Nem, nincs semmi bajom. Tényleg jól vagyok csak egyszerűen elcsúsztam.-mondta mosolyogva.
-Úgy sajnáljuk, mi fröcsköltünk a vízzel de nem akartuk, hogy baj legyen....-mondtam bűnbánóan.
-Nem történt semmi baj. Amúgy Megan Knight vagyok.-nyújtotta a kezét. Mi is bemutatkoztunk.
Együtt mentünk tovább és kiderült, hogy Megan is abba a suliba jár ahová mi és évfolyamtársunk. A házunk előtt szétváltunk. Megan és El rohantak haza mert folytatjuk a beszélgetést Skypeon. Apunak elregéltem, hogy hogyan barátkoztunk össze Megannal. Úgy örül, hogy pár hónap alatt így beilleszkedtem és több barátom van mint Madridban volt. Apu persze ráérősen mondta a mondókáját de én meg már mentem volna a szobámba. Szerencsére El telefonhívása megmentett. Kettesével szedtem a lépcsőfokokat, gyorsan felkaptam a laptopot és bepattantam az ágyba. Nagy nehezen sikerült videóhívást indítani. Kicsit megéheztem így futólépésben megcéloztam a konyhát, csináltam vajas meg egy csilis pattogatott kukoricát meg egy nagy bögre kakaót. Visszamentem a szobámba és folytattuk a beszélgetést. Mivel holnap szombat van és semmi dolgunk sincs átmegyünk Elizabethékhez és megcsináljuk azokat a borítékokat vagyis megpróbáljuk megcsinálni.:)

                                                                               ***

Meghoztam az új részt! Bocsi, hogy kicsit késtem de azért a következővel próbálok sietni! Remélem, hogy tetszik!;)<3
                                                                                           Lizzie

2 megjegyzés:

  1. Jupííííí,nagyon-nagyon jóóóó,siess a kövivel;)))<333333333
    Lexi<3

    VálaszTörlés